Work-life balance: billentsd helyre a munka-magánélet egyensúlyát! 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás?
Vagy inkább 10 óra munka, 6 óra alvás, 7 óra házimunka, ügyintézés, gyereknevelés? 0 óra énidő, 1 óra szórakozás és folyamatos időzavar?
“Újra és újra elhatározom, hogy több időt szánok magamra, de sehogy nem megy. Valami mindig közbejön.”
“Elkezdtem, de feladtam, egyszerűen nem fér bele.”
“Vannak dolgok, amiket meg kell csinálni, akár tetszik, akár nem.”
“Főznöm is muszáj még, elvégre valamit enni kell!”
“A nap végére hulla fáradt vagyok, és csak arra vágyom, hogy hagyjon mindenki békén.”
“A gyerek mellett nincs időm semmire.”
Gyakran forognak ilyen gondolatok a fejedben? Folyamatos időhiányban szenvedsz?
Vágysz arra, hogy a napjaid kevésbé emlékeztessenek mókuskerékre?
Ha most szabadon és kötöttségek nélkül eldönthetnéd, hogy hogyan alakuljanak a dolgok, máshogy nézne ki az életed?
Megteheted – Te döntöd el!
Nem kell más hozzá, mint nap nap után tudatosan választani, és túlnyomórészt olyan dolgokat csinálni, amelyek valóban fontosak a számodra, egybevágnak az értékeiddel, és örömet okoznak.
Első lépésként tekints magadba, és válaszolj őszintén arra a kérdésre, hogy miért is teszed azokat a dolgokat, amelyeket teszel. Valóban olyan dolgokkal foglalkozol, amelyek fontosak neked, vagy csak mások elvárásait teljesíted? Valamilyen kényszer hatása alatt cselekszel, legyen az külső, vagy belülről fakadó? Esetleg egy belső hang azt súgja, ezt “kell” csinálnod, nincs más választás, közben viszont mégse tölte el elégedettséggel, és valójában mégis arra vágysz, hogy valami mást csinálj?
Munka-magánélet egyensúlymodellek:
Legfőbb életterületeinkkel kapcsolatban több féle work-life balance modell létezik, abban azonban mindegyik megegyezik, hogy a tartós siker és elégedettség kulcsa ezeknek a területeknek az egyensúlya.
Peseschkian-Seiwert négy alapvető kategóriát különít el:
- teljesítmény és foglalkozás (karrier, siker, jólét, vagyon)
- család és kapcsolatok (párkapcsolat, család, barátok, támogatás, elismerés)
- test és egészség (egészség, táplálkozás, erőnlét, pihenés)
- értelem és értékek (önmegvalósítás, kiteljesülés, szerelem, jövőkérdések, vallás, filozófia)
Előfordulhat, hogy átmenetileg valamelyik terület túlsúlyra tesz szert, de a hosszú távú munka-magánélet egyensúlyhiány kedvezőtlen hatásai előbb-utóbb éreztetni fogják magukat minden téren, és az egyén boldogtalanságához, kiégéséhez vezethetnek. Az egyik szféra elhanyagolását megszenvedi a többi, viszont ugyanez fordítva is igaz: az egyik területen megélt jóérzés pozitív hatással van a többire.
Ha jól érzed magad a bőrödben, mert pl. rendszeresen sportolsz, eleget pihensz, több energiád lesz a szakmai céljaidra, és nyugodtabban, konstruktívabban fogsz tudni hozzáállni problémahelyzetekhez, ezzel elkerülve felesleges magánéleti és munkahelyi konfliktusokat.
Gyakorlat: Oszd el a 100%-ot a négy életterületed között annak megfelően, hogy jelenleg az aktív időd, energiád mekkora részét szenteled neki. Milyen irányba szeretnél ehhez képest elmozdulni?
Az optimális működés fenntartása érdekében elengedhetetlen megadni minden életterületnek azt, “ami jár neki”.
Persze elméletben ezzel könnyű egyetérteni, a gyakorlatban megvalósítani a munka-magánélet kívánatos egyensúlyát viszont állandó kihívást jelent, hiszen környezetünk folyamatosan elvárások özönét támasztja velünk szemben. Társadalmunk pedig hajlamos túlértékelni a teljesítményt, a mennyiséget, a gyorsaságot, ez pedig a legkevésbé sem könnyíti meg az arányos, hatékony, minőségi munkavégzést, ami lehetővé teszi, hogy a többi életterületünkön is teljes életet tudjunk élni.
Mégis, ha sikerül elég időt tervezned az élet minden területére, és egyenletesen forgatod az életkereked, lényegesen jobb lesz a közérzeted és az egészséged, és rendelkezni fogsz azzal az energiával, ami ahhoz kell, hogy valamennyi feladatod el tudd végezni.
5 lehetőség a munka – magánélet egyensúly beállítására és fenntartására:
1. Ne sokat dolgozz, hanem hatékonyan! - a helyes munka-magánélet egyensúly vezérelve
“Egyedül a dózis különbözteti meg a mérget a gyógyszertől.” Hippokratész
Fordítsd meg a logikát: ne azt a munkamennyiséget próbáld beletolni a napba, amit úgy érzel, feltétlenül “el kell végezni” aznap. A munka és a teendők száma aznapra és mindenkorra mindig nagyobb lesz, mint ami reálisan belefér a napjaidba. Az elvégzendő feladatok sora végtelen. Nem lesz hatékony az időbeosztásod, ha minden nap megpróbálsz mindent befejezni, amit “muszáj”, így a pihenőidőd mindig csak a horizonton fog lebegni mint egy folyton arrébb tolódó délibáb.
A legjobb, amit tehetsz, annak érdekében, hogy ne koppanjon a padlón a work-life balance mérlegen a munka, az az hogy az aktuális feladatok nyomasztása helyett a fókuszt áthelyezed önmagadra, és kijelölöd a határaidat. Azoknak a tényezőknek a halmazát, amire feltétlenül szükséged van ahhoz, hogy optimálisan működhess, élhess, dolgozhass. (Mennyi alvás, pihenés, mozgás, program, társas élet, családdal töltött idő, egyszerű fejből kibámulás, stb. ?)
Ha lehet minden napra kalibrálj valamit, ami valódi örömet ad, és amiért érdemes volt végigcsinálnod a napot... Legyen az a legegyszerűbb dolog, pl. a nagybevásárlás után beugrasz a szemközti butikba ránézni egy pár felsőrészre, a kertben gürizést megszakítod egy napozószünettel, a takarítás végeztével csaptok egy közös filmnézést, hazafelé menet átsétálsz egy parkon és csakazértis felhívod a legjobb barátodat mielőtt hazaesel, esti mesének a kedvenc gyerekkori mesekönyved olvasod a gyereknek, stb.
Rá fogsz jönni, hogy ha sikerül kiállnod amellett a néhány dolog mellett, ami igazán fontos, és amiből vissza tudsz töltődni, szinte az összes maradék időt aránylag derűsen végig tudod dolgozni és tevékenykedni, anélkül, hogy frusztráltan dühöngenél magadban a “sorsra” és elérne a kiégés.
Ha túl sokat követelsz magadtól, és nem adod meg magadnak, amire szükséged van, az előbb-utóbb visszaüt, minden más mellett a munkateljesítményedre is hatással lesz, és hosszú távon több időt vesz el tőled, nagyobb időhiányhoz vezet!
2. A pihentség, az elegendő alvás a munka-magánélet egyensúly egyik talpköve
Egy felnőtt ember alvásigénye 7-9 óra között mozog. Igen. Ismétlem: 7 és 9 óra között.
Miközben legtöbbünknek a 7 óra is elérhetetlen álomnak tűnik... A kimutatások szerint az emberek többsége átlag másfél órával alszik kevesebbet, mint a valós alvásigénye. Egyesek pedig kifejezetten sportot űznek abból, és büszkén hirdetik, hogy napi pár órával csinálják végig a napot, mert máshogy nem megy, nekik ennyi mindent kell és ennyi mindent tudnak letenni az asztalra egy nap. (Mintha ettől valamiféle omnipotens, emberfeletti státusz járna nekik.)
Félistenek itt a föld nevű bolygón nincsenek, csak az emberi mivoltukkal nem megbékélő emberek... Te inkább ismerd fel a határaidat és az igényeidet helyesen, és ezzel szerezz babérokat a magad számára, mintsem, hogy egy hamis képet próbálj vetíteni mások elkápráztatására.
Mit érsz el azzal, ha éjszakázol, hogy befejezz egy pár órával előbb egy projektet? A kialvatlanság több napig fog tartani, és több energiát vesz el tőled, mint amennyi munkaórát hozzá tudtál tenni a projektedhez. Kialvatlanul figyelmetlen az ember, többet hibázik, hatékonytalanabb... Amennyivel kevesebbet aludtál, annyival lassabban is fog menni a munka. Miközben, hogy fenn tudd tartani a figyelmed extra időket vesz el a kávé/kóla/energiaital/cigi/süti/csoki/ ki mivel él/ szünet, szünetek. Amiknek a hosszát ha összeadod, lehet, hogy összejönne belőle az alvásidő, amit elvettél magadtól és amire szükséged lett volna.
Fáradtan az ember a feszültséget is nehezebben viseli. Ingerlékenyebbek vagyunk, ez szükségtelen magánéleti és munkahelyi konfliktusokat eredményezhet, amiknek a tisztázása, megoldása megint csak időt igényel. Amíg meg nem oldódnak meg, a rajtuk való agyalás őrli a lelki energiáidat és megint csak az idődet...
Összességében több időt és energiát vesztesz el azzal, hogy nem ismerted fel helyesen mennyi pihenésre van szükséged ahhoz, hogy újratöltődj, és a megfelelő koncentráltsággal tudj működni.
Tartsd szem előtt: egy pihent, elégedett, jobb kedélyű ember ötlettel telibb, együttműködőbb, jobb munkaerő, hatékonyabb problémamegoldó, ügyesebben kezel helyzeteket...
3. Mozgás nélkül nehezen valósul meg a work-life balance
Örökmozgó vagy? Ülő munka után 1-2 órát le kell nyomnod az edzőteremben, különben el se tudsz aludni? Vagy ellenkezőleg: egy egész napos képernyőbámulás után is csak arra vágysz, hogy átgördülhess a kanapéra, vízszintes helyzetbe, és ha lehet a nap hátralévő részében meg se kelljen mozduljon?
Akárhol is helyezkedsz el a mozgásigény grafikonon, minden idevágó kutatás azt igazolja, hogy a sport mindannyiunk számára jótékonyan járul hozzá a szervezet általános állapotához, az erőnléthez és a lelki jólléthez egyaránt. Nem csak lehúzza az energiáidat, de átmenetileg felfrissít, átmossa az agyadat, utána egy darabig ismét tudsz koncentrálni szellemi feladatokra. Lelki “méregtelenítő hatása” kitűnő: az aznapi feszültségeket és a burn out életérzést lerázhatod magadról, képzeletben leboxolhatod “ellenségeid”, újra frissnek és erősnek érezheted magad, mint aki képes bármilyen kihívással megbírkózni.
Tudományosan bizonyított tény, hogy mozgás közben endorfin szabadul fel a szervezetben: a sport tehát az egyik legegyszerűbben elérhető boldogsághormon-forrás, és nem jár vele semmilyen káros mellékhatás!
Ha eddig nem sikerült beépítened a mindennapjaidba: gondold végig még egyszer, és találd meg azt a formáját, amit szívesen tudsz csinálni! Akár egy esti félórás séta segíthet abban, hogy elengedd az aznap nyűgjeit, és nyugodtabban hajtsd álomra a fejed.
4. A társas programok jó irányba billentik a munka-magánélet egyensúlyt
Az ember társas lény, ezt már Arisztotelész is megmondta, és azóta még sokan. Másokkal jó időket együtt tölteni ugyanolyan természetes és alapvető igényünk, mint enni és aludni. A társaságban megélt pozitív élmények építik személyiségünket, hozzájárulnak jó közérzetünkhöz, kiegyensúlyozottabbá tesznek.
Másrészről kapcsolataink elhanyagolása előbb-utóbb hiányérzetet és frusztrációkat kelthet nem csak bennünk, hanem a környezetünkben is. Ebből rossz hangulat, súrlódások, konfliktusok sora származhat, amiknek a kezelése nem biztos, hogy kevesebb idődet veszi igénybe, mintha eleve odafigyeltél volna ezeknek a viszonyoknak a karbantartására. A kezdeti jó állapotot – mint egészségünknél is - fenntartani, megőrizni kisebb energia, mint egy már megromlott helyzetet helyrehozni. Érdemes tehát nem megspórolni azt a minimális időt, ami a párkapcsolatod, családi életed, barátságaid optimális működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges!
5. Énidő nélkül elképzelhetetlen az egészséges munka-magánélet egyensúly
Annál, hogy másokkal fenntartsd a megfelelő kapcsolatot, már csak az fontosabb, hogy magaddal is jó viszonyt ápolj! Légy megértő és megengedő önmagaddal szemben: belefér, ha néha hibázol, és nem teljesítesz mindig a maximumon. Jár neked is a pihenés, alanyi jogon, nem csak akkor ha elértél valami eredményt. Mint abban az egykori L’Oreal reklámban: “Mert te azt megérdemled!” ;)
Csak akkor tudsz ellazulni, ha már minden feladatodat kipipáltad? Amikor végre pihensz megtalál a lelkiismeretfurdalás? Mások rossz szemmel néznek, ha “henyélsz”, mert előnyösebb lenne nekik, ha mindent te csinálnál? Vagy nehezükre esik elfogadni, hogy néha egyedüllétre is szükséged van?
Állj ki magadért és a szükségleteidért önmagaddal és másokkal szemben is! ;)
Gondolj arra, hogy a pihenésre, amit megengedsz magadnak, szükséged van, annak érdekében, hogy a nap/hét hátralevő részében hatékonyan pörögjél és optimálisan teljesíts!
Most azt gondolod: “jó, jó, ezt sacc per kábé eddig is tudtam, a gond ott kezdődik, hogy nem tudom megvalósítani a gyakorlatban”? Olvass tovább!